Sümegi Tamás: Boros nóta

Minket a bor éltet, iddogálunk,
kikacagjuk lopódzó halálunk,
s hogy nálunk tovább a sír fog állni,
nincs időnk amiatt sírdogálni!

Torkunk, amit most megnedvesítünk,
jobban követelődzik, mint szívünk,
megmutatjuk e cudar világnak:
a folyók sem egyenesen járnak!

Igyunk, barátok, még nem teltem el,
ki kemény legény, poharat emel!
Hörpintsük fel, a mindenségit hát!
Jaj, kik a magukét meg nem itták...!