Marthi Anna: Egy szerű

mesélj még hangtalan szavaiddal

édes csókká érlelem szuszogásod

érjünk színmezők fényrengetegébe

lassítsuk le szívverésünk a csendig

kopogj a levegő gyolcs felhőburkain

míg záporkönnyeket terítek a szélre

az örökbe érkezünk üdén meztelen

cipőfűzőt kikötő gyermek lépteken

amíg a jelen ágyunkban simogat

maradj velem szenderülj értelem

leheletnyire fékező perceket óvok

testünk gúbóz be alvó nyugalmat