Ujjaink közül kifut a homok,
Oltalmat neked csak az otthon ad,
Elfogyunk kíméletlenül,
Álmaid itt lehetnek igazak
Szalad az idő,gyorsan elrobog,
Utadon kísérnek a fenyvesek,
Egy villanás az életünk,
Nyugalmad igazán csak itt lehet,
Küzdelmek között,búval s örömmel,
A napfény beragyog az ablakon,
Így telnek el a napjaink,
Itthon vagy és áldás minden napod,
Meg vágyakozunk hittel s reménnyel,
A mezon nyílik százszínű virág,
És dédelgetjük álmaink,
Szomjadat oltja a hűvös forrás,
Lassan az idő őszbe fordul már, Kéznyújtásnyira vannak a hegyek,
És dér lepi be a fejünk,
Ideköt minden,itt a te helyed.
Lesz majd ki emlékezzen néha ránk,
Ha egyszer mi is elmegyünk...
0 Megjegyzések