November 24-25-én Szegeden rendezték meg újra a régi hagyománnyal rendelkező bilaterális szemináriumot, amelyen magyar és német egyetemi hallgatók kortárs irodalommal foglalkoznak. A programra a göttingeni August Georg Egyetem hat hallgatója érkezett Anna Bers vezetésével, magyar részről Bombitz Attila, az SZTE Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszékének vezetője és egyetemi hallgatói voltak a házigazdák. Az idei szemináriumon Krasznahorkai László és Chrisoph Ransmayr újabb könyveiről vitáztak a résztvevők.
Krasznahorkai spanyol története, Az utolsó farkas és a Max Neumann német festőművésszel közösen jegyzett ÁllatVanBent, illetve Ransmayr lengyel farkas-története, a Der Wolfsjäger és a Manfred Wakolbinger mélytengeri képeire komponált Damen und Herren unter Wasser jelentették a közös olvasmányt. E művek alapján a két szerző interkulturális és intermediális jellegű írásművészetét értelmezték a hallgatók. A Grand Café jóvoltából a szeminárium idejére A torinói ló című film is Szegedre érkezett. Tarr Béla filmjének forgatókönyvét Krasznahorkai László írta, így a többórás elemzések a filmes elbeszélés és képi látvány kérdéseit is érinthették.
S mert sem az előkészületek, sem a két nap során nem történt semmiféle utalás arra, hogy az amúgy is gazdag szakmai és kulturális program még fokozható, különös meglepetést jelentett Krasznahorkai László felbukkanása a szeminárium záróvitáján. „Úgy hallottam, itt valami van, de Christoph sajnos nem tudott eljönni” – lépett be fekete kabátban, fekete kalapját udvariasan megemelve a szerző a szegedi Móra Ferenc Kollégium olvasótermébe. A magyar és német hallgatóság döbbenete és ámulata csak pillanatokig tartott. Krasznahorkai, aki körül a lehető legnagyobb természetességgel átrendeződött a tér, tökéletes németséggel titkos egyetemi szemináriumot tartott.
0 Megjegyzések