Mint csendes, hideg éjszakán
Száll az ima Földön át.
Lélek megtört, nincsenek szavak
Az elmúlás kínjai megríkatnak.
Fáj a sötét és mar a csend.
A kaszás mindenben rendet teremt?
Mint vadász a lesen: állok,
Hallgatom néma, síró fohászuk!
Szavak nincsenek csak némaság,
Az őrjítő csend megtöri az éjszakát.
Mint megannyi héjja vijjogása,
Úgy szól az árvák jajongása.
Fáj az élet, a perc és halál,
Legyőzni nem lehet az öreg kaszást.
Nincs már szó, csak üvöltő némaság:
Ordításom áttöri az éjszaka halk zaját.
0 Megjegyzések