Várja, hogy párja egyszer csak rátalál.
Reggelente egy-egy szellő suhan át,
Egyikük megérinti a nádszál oldalát.
Szele gyorsan tovaszáll.
De a karcsú növény csak bólint a szél után.
Minden reggel a szellő fújdogál,
S szerelmes szele is erősebb már.
A karcsú növény újra csak bólint a szél után.
Sír a szellő szele zokog már,
Szélsebesen szelel át
A nádszál oldalán.
Megtörik,
Elesik.
Gyenge már.
Tóba veti magát.
Azóta is, fúj, a szellő fújdogál.
Szerelme egy új nádszál,
Ki bólint odaát.
De a szellő okosabb már,
Védi kedvese nádszál oldalát.
0 Megjegyzések